Huni
Hunor vagyok, s ikertestvéremmel együtt 2011-ben karácsonyi ajándékként érkeztünk meg szüleinkhez, akik ugyan pár héttel későbbre vártak bennünket. Sajnos nálam oxigénhiány lépett fel, s jóval kisebb súllyal is születtem, mint a testvérem. Egy csúnya epilepszia is jelentkezett nálam, melyet jelenleg gyógyszerrel szerencsére kordában tudnak tartani.
A mozgás nagyon nehéz számomra, egész testemben feszítést érzek, önállóan csak megfordulni tudok. Nagyon sok mindent megértek, viszont csak pár szót tudok kiejteni, pedig annyi mindent szeretnék elmondani a nagyvilágnak. Eldöntendő kérdésekre viszont határozottan vágom rá hogy ’igen’, vagy rázom a fejem, mely azt jelenti, hogy nem. Imádok a testvéreimmel játszani, de minden mozdulatomhoz felnőtt segítségére van szükségem. Van egy speciális kerékpárom, mellyel minden nap szívesen „tekerek”. A folyadékbevitel viszont nagyon nehezen megy, csak pár kortyot tudok egyszerre meginni, s azt is legtöbbször csak anya segítségével. 
Szerettem volna én is barátokat szerezni, akikkel együtt tanulhatunk, játszhatunk, fejlődhetünk, s nevethetünk. Köszönöm a Völgyzugolyháznak, hogy befogadott, s tett érte, hogy én is tagja lehessek az ő tanodájuknak.